Összes oldalmegjelenítés

2017. június 16., péntek

Vízesések és virágok: túra az Ötschergraben-szurdokban

Néha érdemes kikukkantani a magasabb hegyek világába is, erre jó lehetőséget nyújtott a Baraka egynapos buszos kirándulása. Számos iroda szervez ide hasonló utakat, nem véletlen, hogy mennyi kirándulóval találkoztunk...

Az Ötschergraben-szurdokot hangzatosan úgy is nevezik, hogy az "Osztrák Grand Canyon". Nincs messze Mariezelltől, az Ötscher-Tormauer Nemzeti park egyik nevezetessége. Az Ötscher-patak kisebb-nagyobb vízesések sorozatán keresztül zuhog a mészkősziklák között, a szurdokban gyakran fa pallókon kell haladni (ami elég izgalmas, főleg, ha szembeforgalom is van, mint most). Van itt egy miniatűr, műemlék vízierőmű, egy régi malom és egy vendéglő (hütte) is. És, persze, számtalan érdekes növény. A tulajdonképpeni szurdokvölgyben egészen más fajok élnek, mint pár méterre onnan, az erdőben, a kis alpesi tisztásokon pedig nem ritkák az orchidea-fajok sem... meglepődtem, amikor virágzó nárciszokat láttam, de a nárcisz errefelé honos vadvirág. Amennyire az idő engedte, kattintgattam, igyekeztem minél több érdekes növényfajt megpillantani. Ha a parányok világától feljebb emeltem a tekintetemet, pompás mészkőformákat pillanthattam meg, a távolban pedig ott magasodtak a havas hegycsúcsok...
Iker-vízesés: kristálytiszta víz, kristálytiszta alpesi levegő...

A túra kiindulópontja, kisvasúti megálló és parkoló


Füles kosbor - Orchis mascula subsp. signifera. Nálunk ritka, védett növény




Patakparti (bókoló) gyömbérgyökér - Geum rivale.

Havasalji (más néven alpesi) lonc - Lonicera alpigena





Tériszonyosoknak nem ajánlott... főleg, ha szembeforgalom is van
Szirti imola - Centaurea mollis. Nálunk is él a magasabb hegyekben, de elég ritka növény

Havasi magcsákó - Dryas octopetala


Henye boroszlán - Daphne cneorum. Nálunk is előfordul, de nem túl gyakori növény. Őrületesen illatos




Kardos madársisak - Cephalanthera longifolia. A hazai erdőkben is előforduló orchideafaj




Madárfészek kosbor - Neottia nidus-avis. Nálunk nem túl ritka, de nehezen észrevehető, klorofill nélküli orchideafaj



Még a mészkőszirt tetején is megtelepedett a feketefenyő

Henye boroszlán - Daphne cneorum. Erősen illatos

Szívlevelű gubóvirág - Globularia cordifolia
Ezüstös (más néven keserű) cickafark - Achillea clavenae

Havasi magcsákó - Dryas octopetala

Mintha egy fejet formázna ez a "természetes szobor"

Sudár kankalin - Primula elatior. Nálunk is előfordul a hegyekben, de nem gyakori.

Pávafarkú salamonpecsét - Polygonatum verticillatum. Nálunk is megtalálható, de elég ritka hegyi növény

Megdöbbentően vulkán-szerű, de mégis mészkő...

Tárnics - Gentiana clusii. Nálunk nem honos

Törpe hangarózsa - Rhodothamnus chamaecistus. Nálunk nem honos

Fehér nárcisz - Narcissus poeticus. Ez a növény honos Ausztriában


Ibolyaféle - Viola sp.

Ujjaskosbor - Dactylorhiza sp.

Egy nálunk nem honos, de Ausztriában is ritka boglárkaféle. Patyolat boglárka - Ranunculus platanifolius

Havas hegyek, fenyvesek és tavak: igen, ilyen az alpesi táj!

2017. június 13., kedd

Út a Kékesre - Decathlon Mátra túra

Meglepő örömmel készültem, hogy meghódítsam a csúcsot: vagyis a Kékestetőt, ahol emberemlékezet (értsd: tavaly nyár) óta nem jártam. Az időjárás-előrejelzés csupa jót ígért, a szintidő és a nevezési díj feltűnően baráti (ez némileg ellensúlyozza a nem éppen olcsó buszköltséget Pestről Mátrafüredre), és persze a várható botanikai érdekességek is vonzottak.Ezt a teljesítménytúrát elvben április végén tartották volna meg, de akkor a váratlanul leszakadt félméteres hó miatt nem lehetett megrendezni. Most viszont örömmel gondoltam arra, hogy áprilishoz képest mennyire más látvány fog elém, és objektívem elé tárulni...
A Kékestető nagy sípályáján, júniusban
Hajnalban ébredek. Korán van még, hadd hunyjam le a szemem pár percre, a vekkert is kinyomom... amikor legközelebb rápillantok, elhűlök: te jó ég, egy óra múlva indul a buszom a Stadiontól! Ezt el kell érnem! Pályarekord: öt perc múlva megmosakodva, felöltözve, hátizsákban vágtázok ki a Körútra. A villamos vezetője rendes, megvár. Egyébként sehol senki, szombat reggel, hat óra tájban nem is csoda.
Hamarosan fent is ülök a távolsági buszon, és immár vekker-veszély nélkül szendereghetek tovább. Vannak páran, akik szintén a túrára jönnek. Mátrafüreden nagy nyüzsi, hangszóróból hallani a szpíkert az erdész iskola teraszán. Egyik asztalnál nevezési lap kitöltés, a másiknál regisztrálás, a harmadiknál befizetés, a negyediknél rajtpecsét, az ötödiknél zsíros kenyér :-)

Jó sok a kiránduló, egyszer csuda magabiztosan el is indul a "túrakígyó" rossz irányban, pedig a jelzettség igazán kifogástalan... meleg, napsütéses reggel, kimelegszem, ahogy kapaszkodom felfelé a Peres-bércre. Imitt-amott ki is állok a sorból, fotózgatni, szamócát szedni, elengedem a tömeget... nem rohanok, a szintidő igazán baráti, amolyan kellemes sétát, természet-megfigyelést, fotózgatást terveztem mára. Az első ellenőrzőpont a Csepegő-forrásnál szinte hirtelen érkezik el.
Út a Peres-bércen
Egy lány agarat hozott. A hosszú lábú jószág arisztokratikusan semmibe veszi a feléje nyúló simogató kezeket, ám ahányszor elhalad mellettem a keskeny ösvényen, végigdörgölődzik hosszú testével, olykor pedig kifejezetten elállja az utat, hogy szelíden félre kelljen őt tolni... akárhogy is, eléri, hogy jó sokat foglalkozzanak vele. Elkezdem figyelni, kifejezetten mókás, hogy mennyire rájátszik, hogy érintéseket kapjon, "véletlenül"...
Érdekesek a növények is. A vulkanikus sziklák között számtalan vadvirág nyílik. Élénk, telített rózsaszín bársonyos kakukkszegfű, tarka írisz (ezek olyan aprócskák, hogy elsőre fel sem ismerem őket), kék veronika, fehér cickafark, sárga hölgymál, lilás, óriási kelyhű harangvirág, rózsaszín vadrózsafélék... A klorofill nélküli, fura, élősködő szádorokból is sokat látni. Utam erdőbe visz, itt megint más fajok bukkannak fel, örömömre egy tisztáson ritka orchidea-félére, piros madársisakra bukkanok.
A piros sáv jelzésű ösvény kitartóan emelkedik. Kezd a meleg kicsit fülledtté válni, a fák között kinyíló égdarabokban fehér, feltörekvő gomolyfelhők látszanak. "Gallérjuk" is van - ez labilis légrétegeket és erőteljes feláramlást jelez. Alighanem pár óra, és megérkezik a zivatar... de ez még sokára lesz, szedem a lábam a második ellenőrzőpont felé. A Kis-kőnél jónéhányan piknikeznek, én csak pecsételtetek és már megyek is tovább, a Kékes felé.
Baracklevelű harangvirág - Campanula persicifolia

Huhh, de meredek az út a Négyeshatár után! Itt megint megsimogatom az elmaradhatatlan agarat - mintha fáradna - aztán nekilátok a meredek kapaszkodónak. Gyérült már a tömeg, a kedvem is megjavult, vidám kirándulás-hangulat leng az ősöreg, mesebeli bükkök között. Imitt-amott szamóca piroslik kacéran - úgyse rohanok... szamócázásom kisebb, szintidő-gyilkos mozgalmat indít el...
A madarak szinte süketítő hangerővel énekelnek a mesebeli erdőben. Felbukkan néhány fenyő, megváltozik az erdő illata. Látszik az is, hogy a váratlan tavaszi hó mennyi lombos ágat letört a bükkökről.
Cumulus congestus, velum - Tornyos gomoly, gallérral.


Kékestetőn kicsit bóklászok. A "nem kell rohanni" jelszó értelmében még egy kávét is megiszom a vendéglőben, ahová épp most érkezett meg egy kiránduló osztály. A kávétól feléledve irány a kék sáv, vagyis a sípálya, hosszan lefelé! Az ellenőrzőponton kapott alma gyorsan elfogy, és mire a csutkához érek, ott vagyok Mátraházán, a parkolóban.
A Nagy-Hidas völgyében áll a levegő a fák alatt, apró rovarok rajzanak, örülök, amikor kibukkanok a patakvölgy túloldalán, a Hatökör ura nevű ellenőrzőpontnál.
Innen az út számomra kedves része következik, a Nagy-völgy kacskaringós ösvénye. Többször át kell kelni a patakon, kőről kőre ugrálva, a fiatal bükkfák földig hajoltak a hó alatt áprilisban, alattuk most is alagútban, meghajolva lehet áthaladni... Érdekes növényt itt nemigen látok, viszont a patak kis vízesései szép fotótémákat kínálnak. Szinte egyedül ballagok, saját tempómban, jól esik - be is gyorsulok alaposan. A hajdani kisvasúti pályára néhány korhatag talpfa és hídmaradvány emlékeztet. Lajosforrásnál csak pecsételtetni állok meg, tudom, hogy innen undok emelkedő jön. Hát, bizony, nem vitte el senki a Farkas-kúti hegyoldalt, viszont idén legalább nem csúszik... nagyon várom már, hogy vége legyen, és szintbe forduljon az út. Az ég elborult, távolból dörgés halk moraja hallatszik. Viszont meredek emelkedő már nem lesz. Az erdő alja száraz, mint a por, mégis a pénzlevelű lizinka sárga virágai pettyezik - vagyis, szokott ez nedvesebb is lenni... Mi ez, repülőgép? Te jó ég, ilyen hosszan kitartott mennydörgést még életembe' nem hallottam... egy-egy parányi vízcsepp is az arcomba csap, de nem zavar, hiszen itt az esőköpeny a hátizsákomban. Azért gyorsítok a tempón. Sástón, kiérve az erdőből rögtön itt a hatodik ellenőrzőpont, a mezőny nagy része áthaladhatott már, szórványosan akad még egy-egy hozzám hasonló kényelmes túrázó... a tó vizén ott úszkál az elmaradhatatlan tőkés réce pár, mellettük mintha egy bot állna ki ferdén a vízből... de ez a bot úszik, nini, egy vízisikló! Annyira gyors, hogy csak kicsit elmosódott képet tudok készíteni róla. A dörgés mindenfelől hallatszik már. A Kozmáry-kilátóból kinézve látom, ahogy az eső sávjai csíkozzák az eget dél felé... Örömömre új fajt is találok "digitális herbáriumomba": galambláb gólyaorr, parányi vadvirág.
Mátrafüred igazán nincs messze, gyakorlatilag célegyenes, csak a zárópecsét és az oklevél átvétele van hátra. Látom, ismét Andreává "változtam", de mivel 10 perc múlva itt a pesti busz, nem reklamálok... végül is, nem ez a lényeg, hanem a túra, ami igazán kellemes volt!
Már a pesti "autópályás" buszon ülök, amikor visszanézek a Mátrára... eltűnt az esőfüggöny mögött. Előttem, Pest felé, ragyog a Nap... és még akkor is ott mosolyog az égen, amikor hazaérek. Szép nap volt!
Tarka nőszirom - Iris variegata. Védett
Parlagi rózsa - Rosa gallica
Erdei here - Trifolium medium

Erdei galaj - Galium sylvaticum
Piros madársisak - Cephalanthera rubra
Piros madársisak - Cephalanthera rubra. Védett

Pireneusi gólyaorr - Geranium pyrenaicum

Mesebeli erdő a Kékes oldalában

Ki tudja, hogy került ez a pad az erdőbe?
A kékesi nagy adótorony



Hívogató vegyes erdő a Kékesen
Bükk gyökerek
Út a Nagy-Hidas bércen
Baracklevelű harangvirág - Campanula persicifolia
Pettyegetett lizinka - Lysimachia punctata
 
Taréjos csormolya - Melampyum cristatum

Magonc mohos rejtekében
A Nagy-patak medre

Parányi vízesés
Vulkanikus, kerek sziklák a Nagy-patak medrében
Nyüzsgés az ellenőrzőponton, Lajosházán



Pénzlevelű lizinka - Lysimachia nummularia
Erdőmélyi színek... harangvirág és hölgymál

Rejtőzködő gácsér a Sás-tón
Valóságos kacsa-flották szelik a vizet. Tőkés réce - Anas platyrhyncos

Vízisikló - Natrix natrix
Kilátás a Kozmáry-kilátóból