A tétényi fennsík tavaszi pompája

Micsoda gyöngyszeme Budapestnek a Tétényi-fennsík! És micsoda öröm az is, hogy nem építették be ezt az értékes zöldövezeti területet. 1999. óta védettség alatt áll a Memento Park mögötti 111 hektárnyi zöld terület.

A Tétényi-fennsík látványát egy futurisztikus, beton víztorony uralja

Furcsa, hogy ezt eddig kihagytam. Valahogy úgy képzeltem, hogy messze van és nehezen megközelíthető. Ez egyáltalán nem igaz - a 150-es busz kivitt egy szép hétköznap délutánon, és gyermekkorom zászló- és szakáll-lengetős szobrainak háta mögött elsunnyogva máris ott találtam magam a tanösvény bejáratánál. Élesen, ferdén sütött a Nap, hunyorogva keresgéltem a sűrű fenyérfű közül kivillanó élénkebb színeket, amelyek ritka növényeket sejtettek. Mivel természetvédő kiránduló vagyok, nem akartam taposási kárt okozva letérni a tanösvényről, az is szempont volt, hogy a keresett növények az ösvény mellett legyenek. Hamarosan szembe tűntek az eddig csak képen látott üstökös sárma csodálatos kis fehér csokrai, a fehér-lila színű fehéres csüdfű (vele már találkoztam a Kopárokon), a fantasztikus rózsáspiros gombócokból fehér virágokká feslő koloncos legyezőfű, az élénk pink magyar szegfű.

Ez a hely egy csoda! Az egyik legérdekesebb lakója a fennsíknak a sömörös kosbor, hazánk legapróbb talajlakó orchideaféléje. A lenyűgözően részletes makro fényképek csalókák, tudtam, hogy élőben valami mást, egészen apró dolgot kell keresnem fürkész tekintettel... körbesétáltam hát a tanösvény három kilométerén, és minden méteren más és más érdekes látvánnyal ajándékozott meg a hely. Találtam például mutáns veronikát, aminek a legalsó szirma megkettőződött. Rácsodálkoztam a kisvirágú csüdfű fura virágfejeire. A napvirág élénksárga kis tányérjai valóban napocskaként világítottak a cserjék árnyékában. A feketefenyők tövében rábukkantam egy igazán szép tő bíboros kosborra - ez meg hazánk legnagyobb talajlakó orchideafaja. Végül a kicsiny, alig arasznyi sömörös kosborok is meglettek - bár valósággal eltűntek a fűtengerben, észrevettem őket.
A lemenő nap ferde sugaraiban felragyogott az árvalányhaj tengere, és tenger-szerűen hullámzott is. Itt-ott délceg, lila zsályák fürtjei emelkedtek ki, bíborszínű hangyabogáncsok emelték fel büszke fejüket. A szárazabb rétek egyikén odacsöppent vércseppként ragyogtak a nyári hérics piros szirmai. A pusztai kutyatej zöldessárga virágán pontosan ugyanolyan színű karolópók rejtőzött - amikor közelítettem felé a fényképezőgéppel, menekülés helyett fenyegetőzni kezdett, négy lábával egyszerre "rázta az öklét" felém - ha nem teszi ezt, észre sem veszem...

Ide vissza fogok jönni nyáron is!

Ez az tanácsköztársasági atyafi már a turistáknak lengeti a zászlót

A tanösvény fekete gyík szimbóluma

Üstökös sárma - Ornithogalum pannonicum

Patkócim - Hippocrepis comosa

Fehéres csüdfű - Astragalus vesicarius

Egy példa a kosborfotózás nehézségeire

Legkisebb orchidea-fajunk: sömörös pettyeskosbor (Neotinea ustulata)

Sömörös pettyeskosbor - Neotinea ustulata

Kisfészkű hangyabogáncs - Jurinea mollis

Nagyszemes boglárka - Glaucopsyche alexis

Magyar szegfű - Dianthus pontederae

Koloncos legyezőfű - Filipendula vulgaris

Koloncos legyezőfű - Filipendula vulgaris

Magabiztos élősködő: vajvirág vagy szádorgó - Orobanche sp.

Kertből kivadult nőszirom csoportja - Iris germanica

Nyári hérics - Adonis aestivalis

Nyári hérics - Adonis aestivalis

Borzas vértő - Onosma visianii

Réti zsálya - Salvia pratensis

Kisvirágú csüdfű - Astragalus austriacus

Szakállas csormolya - Melampyrum barbatum

Bíboros kosbor - Orchis purpurea

Magyar kutyatej - Euphorbia glareosa. De van ott egy viráglakó karolópók is :-)

Nagyszemes boglárka - Glaucopsyche alexis

Akcióban a tarkalepke